ELÉRHETŐSÉGEINK:
5241 Abádszalók, Arany János utca 42
Mobil: 06 20 9 339 - 179, 06 20 9 161 - 5439
E-mail: szawa@t-online.hu
Árak:
Az év minden napján várjuk kedves vendégeinket.
Fűtési időszakban 6000.- Ft/fő/éj
A KÖZELBEN SZÁMTALAN KIRÁNDULÁSI
ÉS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK VÁRJÁK ÖNT
A karcagi határ számtalan régészeti leletet rejt. A kunhalmok egy része késő rézkori temetkezési hely. A település neve eredetileg török eredetű, valószínűleg kun személynév. A Qarsaq szó a pusztai róka megnevezése, mely Ázsiában ismert állat. A falu Kacagújszállás néven először 1506-ban szerepel. Valószínű, hogy az Árpád-korban magyar falvak voltak ezen a tájon is, melyek aztán a tatárjárás idején vagy elnéptelenedtek, vagy lakói lassan összeolvadtak a vidéket megszálló kunokkal.
A török hódoltság 150 éve alatt a város többször is elpusztult. A felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc után újratelepült, ekkortól kezdve a Nagykunság legnépesebb települése. A XVIII. században vált a térség központjává, magába olvasztva számtalan középkori falut. 1834. évi tűzvészben a déli városrész leégett. A XIX. század közepére megszaporodtak a mesteremberek a városban, 1853-ban már 160 iparost tartottak nyilván.
A város lakossága évszázadokig kizárólag mezőgazdaságból és az arra települt iparból (malomipar, kézműipar) élt. Karcagon egykor hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom. 1857-től az országos vasúthálózat része lett Karcag, majd 1896-ban kiépítették a Tiszafüredre vezető szárnyvonalat is. 1872-ben a telepütést rendezett tanácsú várossá nyilvánították.
A második világháború idején sokat szenvedett a város. Hosszú távú fejlődésében jelentős szerepet játszott az 1969-ben megépült 450 ágyas kórház (ma Kátai Gábor Kórház), mely az egész Nagykunságot ellátja. A város szélein új lakónegyedek jöttek létre, de a korábban kialakult szegényebb körzetek is megmaradtak.
A város fokozatosan a Nagykunság gazdasági és szellemi központjává vált.
Üdülési csekket is elfogadunk!